Elég fényes lesz a vetített kép? Nem lesz fakó? Honnan tudom előre?

Nos, it is lehet tudományos vizsgálattal kezdeni, a fény fizikája, mennyi is az a 2000 Ansi Lumen, mi az a fénysűrűség, stb. Google a te barátod is, ha tudományos oldalról érdekel. Én ezzel nemes egyszerűséggel nem szeretnék foglalkozni, inkább gyakorlati oldalról közelíteném a kérdést.

Tehát mekkora fényerejű projektort vegyek? A válasz szinte minden szituációban egyszerű:

Minnél erősebb, annál jobb. Bíztatnék mindenkit, hogy  _ezen_ ne spóroljon, ugyanis ez a projektorok egyik gyengesége a sok közül, mindig lehetne egy picit több. Személy szerint 3 éve pénzügyi okokból az alsó szegmensből válogattam, ott viszont a fényesség volt az egyik legfontosabb szempont. Ennek ellenére, legközelepp több pénzt is fordítok a dologra, ugyanis nem lett elég. Két dolgot hibáztam el, és ugye ebből a legjobb tanulni, amikor más követi el a hibát.

Egyrészt déli fekvésű a nappalim, és nincs megfelelő sötétítése. Erősen textil függöny ellenes vagyok, így szalagfüggöny lett a megoldás, nekem jobban tetszik, ám ez jobban beengedi a fényt. Picit át is látszik, plusz mellette-közötte utat törnek a napsugarak. Leginkább emiatt, délután háromkor elhúzott függöny mellett is elég világos van a szobában, olvasáshoz éppen kevés, bár egyesek sokmindenre képesek.

Másrészt nem használok vetítővásznat. Ez mondjuk tudatos döntés volt, később erről is lesz bejegyzés, lényeg, hogy én a fehér falban bízok. A vászon tagadhatatlan előnye, hogy nagyságrendekkel jobb a fényvisszaverő képessége, mint a fehérre festett falnak.

A fenti kettő kombinációja miatt, ha süt a nap, nem nézek filmet, a világos részek halványak, a sötétek szinte nem is látszanak, így filmélményről nem is beszélhetünk. Ezt azzal küszöbölöm ki, hogy délután háromkor meg sem kísérlek filmet nézni, hacsaknem esőnap van, akkor ritkán süt a nap.

Este tökéletes az élmény, számomra elegendő szín van, 100%-ig elégedett vagyok.

Az eset tanulsága, hogy ha használsz vetítővásznat, és kis lakásod van, tehát a projektor közel van (kb 3 méter) a bevetített felülethez, nyugodt szívvel választhatsz az alsó szegmensből, persze fél szemmel azért mindig tessék ellenőrizni a fényerőt. Ha viszont messze lesz a projektor, és/vagy nincs vásznad, érdemes egy kis pénzt áldozni arra is, hogy ne csak teljes sötétségben tudj elvezhetően mozizni.

Kontraszt

A kontrasztarány azt mutatja meg, hogy mennyi árnyalatot tud megjeleníteni a fehér és fekete pixelek közt. A tudomány rabjainak ismét ott az internet, a gyakorlatban ez azt jelenti, mennyire tud a projektor egyszerre sötét és világos képeket is megjeleníteni. Például, ha egyfilmben havas jelenetek vannak, akkor a sok hó egy fehér tömb, vagy látszanak a kis buckák, apró határok? És ha a képbe bejön egy sötét valami, akkor az fekete, vagy látod a szürke különböző árnyalatait? Nem mindegy, ezt nem veszi észre annyira hamar az ember, csak ha keresi a hibát, de tény, hogy a projektorok ebben is alulmúltják a tévéket, monitorokat. Próbáld csak ki, kivetítve egy képet, a laptop monitorján mennyivel több részletet látsz? Ha nem vészes a különbség, a filmélmény bőven kárpótol, persze ha keresed a "hibát" akkor megtalálod.

Újabb hiányosság a projektornak, amit a marketinges katalógusok igyekeznek kerülni, vagy simán hazudnak: "Tökéletes képi megjelenítés az XXXX új projektorcsaládjában, köszönhetően a blablabla technológiának, a tökéletes színekért" Marhaság. Minimum csúsztatás, például írhatnák, hogy a többi projektorhoz képest.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.