Apróság, finomság, de egy gondolatot megér, hiszen idegtépő dolog ha minden a helyén és valahogy a kép mégsem lesz olyan nagy/olyan kicsi, ahogy azt elképzeltük.

Tehát a projektor műszaki lapján meg van adva, a vetítés szöge, tehát hogy a fénnyaláb milyen szögben hagyja el a projektort. Ha szűken hagyja el, akkor ha túl közel van a falhoz, akkor egész egyszerűen nem lesz elég nagy a kép. Megvetted a 300x300-as vásznat, és középen ácsingózik egy kis 160x160-as kép. Hátrébb meg már nem tudod vini a projektort, mert egyszerűen ekkora a szoba. Őrjítő nemigaz?

A másik véglet, amikor túl nagy szögben szórja a fényt a projektor, ekkor meg szépen felrögzítetted a projektort, kábeleztél, és vastagon lelóg a kép a vászonról, túl nagy. Ez legalább orvosolható, egyszerűen vidd közelebb a projektort, (vagy a falat, hehe) ekkor ismét jöhet a fúrás, meghosszabbítani a kábeleket, és elviselni a csillár mellett a dobozt. Őrjítő, nemigaz?

Tehát, itt kell elővenni az általános iskola hatodik osztályos matektudást, és szépen kiszámolni, hogy a a projektor 37 fokban szórja a fényt, akkor mekkora távolságnál lesz a kívánt 2,17 méter a képátló? Segítek, az egyenlő szárú háromszögek fejezetnél kell keresni a számítás módját:)

Természetesen már erre is ráájöttek a jóravaló gyártók, így a legtöbb projektoron azért bizonyos értékek közt lehet állítani ezt a szöget, simán zoom-nak hívják. Tehát azt érdemes kiszámolni, belefér-e a zoomtartományba az általad igényelt képméret.

Ígérem, lassan vége az alap technikai posztoknak, és mindjárt lesz szó arról is, hogy mennyibe is kerül ez az úri hóbort? De előtte még a vászonról kell pár szót ejtenem.

Mire jó a vetítővászon?

Mindent a jó képminőségért! Ez lehet a vásznak jelszava, amik alapvetően egy rendkívül jó fényvisszaverő felülettel rendelkező anyagdarabok. Kivitele sokféle lehet, falra feltekercselhető, állványos, összehajtható, merev, műanyag, extra bevonatú, satöbbi. Egy jó minőségű vászon rendkívüli módon javíthatja az amúgy gyenge projektor által vetített képet, mindazonáltal a költségeket is jócskán meg tudja dobni.

Egy 160x160 centis fali feltekerhetős vászon már 20 ezer forinttól is elérhető. Ez egy jól hangzó, nem túl hazudós állítás, igazi prospektusba való, mert a kedves vevő azt hiszi, áh, 20 ezer forint nem is sok, és tényeg, 160x160 centinek ez az ára. Biztos létezik mégolcsóbb, e-bayről, havertól, használtan, de sokkal lejjebb nem megy.

Viszont.

Gondoljunk csak bele. 160x160 centi. Hát azért vettem projektort, mert ekkorában akarom nézni a képet? (nem, a kép kisebb lesz, ekkora csak a vászon..., de a vetített kép képaránya 4:3, filmeknél 16:9) És minél nagyobb a vászon, annál drágább. Tehát egy méretes darab, sokkal drágább, és ha még valami extra fényvisszaverős, netán motorosan működtethető darab, akkor máris vastagon 100 ezer forint felett vagyunk. Plusz fel is kell szerelni.

Tehát a vászon, a jó vászon nagyjából egy átlagos projektor ára.

Miért nincs nekem vásznam?

Nos, azért vettem projektort, mert nagyban szeretném nézni a filmet. Az ekkora vászon viszont, khm, nagyon drága. Plusz ronda is a falon az állvány doboza, és minden vetíéskor huzkodhatom lefele.

Tehát a hófehér fal bőven elég, ha amúgy a projektor fényereje megfelelő. Természetesen, előbb ezt is próbáld ki, a High-end fanatikusok, végtelen pénztárcával bizony megvernek a fenti kijelentésért. 2 éves személyes tapasztalatom alapján, viszont elég. Természetesen, ha volna felesleges 300 ezer forintom, beszereznék egy megfelelő méretű vásznat és megfelelően rögzíteném, motoros feltekercselővel, hogy az szép legyen. De nincs.

Tudom, sokaknál nincs ekkora hófehér fal, nos... vagy lebeszélném a projektorról, vagy zsebbe kell nyúlni, mert ha a szekrény és a villanykapcsoló belelóg a képbe, az borzasztó zavaró és gagyi. A fehér lepedő szükségmegoldásnak jó, egyszer, tartósan nem ajánlom, nem lehet kifeszíteni rendesen, redősödik, plusz borzasztó igénytelenül néz ki.

Elég fényes lesz a vetített kép? Nem lesz fakó? Honnan tudom előre?

Nos, it is lehet tudományos vizsgálattal kezdeni, a fény fizikája, mennyi is az a 2000 Ansi Lumen, mi az a fénysűrűség, stb. Google a te barátod is, ha tudományos oldalról érdekel. Én ezzel nemes egyszerűséggel nem szeretnék foglalkozni, inkább gyakorlati oldalról közelíteném a kérdést.

Tehát mekkora fényerejű projektort vegyek? A válasz szinte minden szituációban egyszerű:

Minnél erősebb, annál jobb. Bíztatnék mindenkit, hogy  _ezen_ ne spóroljon, ugyanis ez a projektorok egyik gyengesége a sok közül, mindig lehetne egy picit több. Személy szerint 3 éve pénzügyi okokból az alsó szegmensből válogattam, ott viszont a fényesség volt az egyik legfontosabb szempont. Ennek ellenére, legközelepp több pénzt is fordítok a dologra, ugyanis nem lett elég. Két dolgot hibáztam el, és ugye ebből a legjobb tanulni, amikor más követi el a hibát.

Egyrészt déli fekvésű a nappalim, és nincs megfelelő sötétítése. Erősen textil függöny ellenes vagyok, így szalagfüggöny lett a megoldás, nekem jobban tetszik, ám ez jobban beengedi a fényt. Picit át is látszik, plusz mellette-közötte utat törnek a napsugarak. Leginkább emiatt, délután háromkor elhúzott függöny mellett is elég világos van a szobában, olvasáshoz éppen kevés, bár egyesek sokmindenre képesek.

Másrészt nem használok vetítővásznat. Ez mondjuk tudatos döntés volt, később erről is lesz bejegyzés, lényeg, hogy én a fehér falban bízok. A vászon tagadhatatlan előnye, hogy nagyságrendekkel jobb a fényvisszaverő képessége, mint a fehérre festett falnak.

A fenti kettő kombinációja miatt, ha süt a nap, nem nézek filmet, a világos részek halványak, a sötétek szinte nem is látszanak, így filmélményről nem is beszélhetünk. Ezt azzal küszöbölöm ki, hogy délután háromkor meg sem kísérlek filmet nézni, hacsaknem esőnap van, akkor ritkán süt a nap.

Este tökéletes az élmény, számomra elegendő szín van, 100%-ig elégedett vagyok.

Az eset tanulsága, hogy ha használsz vetítővásznat, és kis lakásod van, tehát a projektor közel van (kb 3 méter) a bevetített felülethez, nyugodt szívvel választhatsz az alsó szegmensből, persze fél szemmel azért mindig tessék ellenőrizni a fényerőt. Ha viszont messze lesz a projektor, és/vagy nincs vásznad, érdemes egy kis pénzt áldozni arra is, hogy ne csak teljes sötétségben tudj elvezhetően mozizni.

Kontraszt

A kontrasztarány azt mutatja meg, hogy mennyi árnyalatot tud megjeleníteni a fehér és fekete pixelek közt. A tudomány rabjainak ismét ott az internet, a gyakorlatban ez azt jelenti, mennyire tud a projektor egyszerre sötét és világos képeket is megjeleníteni. Például, ha egyfilmben havas jelenetek vannak, akkor a sok hó egy fehér tömb, vagy látszanak a kis buckák, apró határok? És ha a képbe bejön egy sötét valami, akkor az fekete, vagy látod a szürke különböző árnyalatait? Nem mindegy, ezt nem veszi észre annyira hamar az ember, csak ha keresi a hibát, de tény, hogy a projektorok ebben is alulmúltják a tévéket, monitorokat. Próbáld csak ki, kivetítve egy képet, a laptop monitorján mennyivel több részletet látsz? Ha nem vészes a különbség, a filmélmény bőven kárpótol, persze ha keresed a "hibát" akkor megtalálod.

Újabb hiányosság a projektornak, amit a marketinges katalógusok igyekeznek kerülni, vagy simán hazudnak: "Tökéletes képi megjelenítés az XXXX új projektorcsaládjában, köszönhetően a blablabla technológiának, a tökéletes színekért" Marhaság. Minimum csúsztatás, például írhatnák, hogy a többi projektorhoz képest.

Nem hangos a projektor? Mennyire zúg? Lehet élvezni a filmet a zúgástól?

Jogos kérdések, és ezekre sem lehet határozott igent vagy nemet mondani. Függ attól, milyen projektort veszel, és hova szereled fel.

A búgás-zúgás ugyan mérhető decibellel, de eléggé szubjektív, hogy ez most zavaró-e vagy sem, illetve nehéz házilag megmérni, vajon a gyártó igazat mondott-e az adatlapon, amikor azt állíotta, hogy csak 32 decibel. Az sok? Az mennyi? A dolgot méginkább nehezíti, hogy más a hallásunk picit, ki többet járt sátánmetálkonecrtre, ki nem, ki hallgatott gyerekként napi 4 órát walkmant teljes hangerőn, ki nem. Kit milyen frekvenciatartományok zavarnak, és ki mennyire tud belefeledkezni a filmbe, és kizárni a külvilágot, illetve mekkorák a környezeti zajok.

A szörnyű igazság, hogy a projektor hangosabb, mint a tévé. Bár a "hagyományos" katódsugárcsöves tévéknek meg van egy jellegzetes igen magas frekvenciájú zúgása, amit van aki hall, van aki nem, engem az őrületbe tudott kergetni néha. De maradjunk a projektornál. A prospektus alapján nehéz dönteni, mert a legtöbb gyártó 28-40 decibel közt adja meg a hangszintet, egyesek csalnak, hogy az eco-módban futó hangerőt adják meg, egyesek szerintem szándékosan írnak kevesebbet, csak hogy az övék legyen e a legjobb a piacon. Nyilván lehet csillapítani rajta, okosan beépíteni a ventilátrt, de sokat nem lehet vele variálni, minden lámpát hűteni KELL. Ha meg bebugyoláljuk paplanba, akkor meg szépen 2-3 perc múlva ferobban/kigyullad a doboz. A decibelekről, hogy mi mennyi, hívjuk segítségül a wikipedia megfelelő szócikkét.

Akkor mit tehetünk? Mert a Saturnuszon és a hülye azért nem vagyok áruházban, ha mégis összerakják nekünk, akkor is annyi környezeti zaj lesz, hogy nem halljuk a zümmögést. Előszöris azért próbáljunk meg hinni a gyártónak, és az alacsonyabb hangerejű projektorokból válogatni. Másodszor szereljük fel a projektort a plafonra (erről még lesz külön bejegyzés), lehetőleg magasra, minnél meszebb onnan, ahonnan a filmet nézzük. Extra jó esetben, álmennyezet esetén legyen plafonba süllyeszthető  a projektor és csak annyira nyíljon le, ahol az optika ki tud kandikálni. Vigyázat, a megfelelő szellőzést mindenképp biztosítsuk a projektornak, a lámpáját hűteni kell, minnél hidegebb levegővel! Szintén ritka eset, ha a projektornak csak az optikáját engedjük be a vetítő szobába, és mondjuk a másik helységben zümmög.

Rendben, átlagos esetben felszereltük a plafonra, onnan lóg be a szobába. Bekapcsoljuk, és lesz hangja. Igen, lesz. Személy szerint gyorsan megszoktam, teljesen ki tudom zárni, és ha a filmnk jó minőségű és izgalmas is, akkor teljesen megszűnik a külvilág. Egy szépen szóló hangfalrendszeren amúgysem fukarkodunk a hanggal, tehát úgyis elnyomják az egyéb hangok a ventillátor búgását. Vásárlás előtt azért mindenképpen érdemes kipróbálni máshol-másnál. Elkérni a cégtől egy estére, vagy akárhonnan. 

A projektor ellenzői fel szokták hozni, hogy jó jó, de mit csinálsz, ha kiég az izzó? Mit, mit? Hát kicserélem értetlenkedik a naív. Nos, csak keress rá a neten mennyibe kerül az az izzó. Valami megmagyarázhatatlannak tűnő okokból roppant drága. Típustól függően itt 40-50-100 ezer forintos tételről beszélünk, ami ugye nagyságrendileg megközelíti egy projektor árát.

Tényleg probléma lehet, ha véletlenül tönkremegy az izzó. Bár egyes gyártók vállalnak egy kis garanciát arra az esetre, ha az első pár órában elszállna, mégis aggódik az ember. A projektor leírásában általában az is benne van, hogy 1500-2000-3000 órát kellene kibírni az égőnek, ami nem tűnik megnyugtatóan soknak. Ezer órát mondanak a hagyományos villanykörtére, és mindenki látott már kiégni ilyet, valószínűleg ez a félelem oka.

Ha napi 5-6 órát menő tévének használod a projektort, akkor bizony probléma, 2000 órás élettartamot feltételezve ez alig egy év. De ha "csak" filmnézésre használod, akkor vajon mennyit nézed? Ugye minden nap nem nézel valamit, előfordul sörözés a haverokkal, családi események, mégiscsak az ágyikóban a laptopon nézed meg a filmet, más dolgod van, stb. Személy szerint nagyjából 600 órát sikerült beletennem a sajátomba, két év alatt.  Pedig irdatlan mennyiségű sorozatot néztem rajta.

Tehát, mire elérem az izzó élettartamának a végét, addigra:

-Úgyis veszek másik projektort
-Imádkozom, hogy olcsóbb legyen ebbe a régi típusba
-Elérhető lesz egy alternatív fényforrású technika. Persze ettől még új projektor kell.

És miért ilyen drága?

A Projektorokban egy úgynevezett UHP (Ultra High Pressure) lámpát szerelnek, aminek könyvtárnyi irodalma van. A Philips fejlesztette ki, és most legyen elég annyi, hogy roppant bonyolult egy ilyen nagy fényerejű lámpát csinálni, ilyen kis helyen, minnél kisebb hőtermeléssel és megfelelő színképpel.

Persze fejlesztések vannak, egyenlőre nincs igazi alternatívája. A LED fényforrások még nem elég erősek, bár kisebb projektorok már használják őket. Ezek persze nem tudnak messzire vetíteni érdemben, így képátlójuk is csak 30-50 centi. Viszont picik, beépíthetőek mobiltelefonba, digitális kamerába, kenyérpirtóba.

Összegzés:

Az izzó a projektorok achilles-ina, ám egyszerű házimozinál nincs félnivaló az élettartamtól. A fejlesztések pedig abba az irányba mutatnak, hogy 3-5 éven belül teljesen leválthatják a jelenlegi izzókat, a Casionak már kapható is a lézer és LED kombinálásával létrehozott fényforrású projektora. Mé nem elég fényes, tökéletesítésre szorul, de ugye ez az első ilyen. 

Ez az a kérdés, ami kínzóan gyötri az egyszeri vásárlót, és a végeredmény szempontjából tökéletesen mindegy. A becsület kedvéért leírom a különbséget, de ez csak a képalkotás technikája, eredménye igen hasonló. Mielőtt a nagyon technológia mániások nekem esnének: A blognak nem célja az állásfoglalás, és az egyszeri vásárlónak segít az áttekintésben. Lehet hitet tenni egyik vagy másik mellett remélem kommentekben meg is teszitek. Csak hogy egy hasonlattal éljek, egy autó lehet dízel vagy benzines, mindkettő mellett és ellen is szólnak érvek, ám az egyszerű úrvezetőnek az A-ból B-be való eljutást mindkettő teljesen egyformán elvégzi, tehát tökmindegy.

Lássuk tehát először az LCD projektor működési elvét:

Roppant egyszerű, 3 LCD panel található a projektorban, piros, zöld és kék, mindegyiken a megjelenítendő kép megfelelő színsávja. A fényforrást tükörrendszer segítségével mindegyik kijelző mögé irányítják, majd a 3 alapszín képét egyesítik, és az optikába vetítik, ami szétszórja a falon. Alapvetően tehát nem sokban különbözik a monitortól, amit épp nézel, feltéve hogy lapos LCD monitorod van. Az LCD kijelzőkön megjelnik a kép, hátulról megvilágítják, és kivetítik a falra/vászonra. Az alábbi kép ezt a folyamatot ábrázolja.

Az LCD előnyei:

-Azonos teljesítményű fényforrással nagyobb a fényereje

-Élesebb, kontúrosabb a képe, ami videónézéskor rögtön hátrányba fordul: Jól látszanak a pixeleket elválasztó rácsok. Hajolj csak közelebb a monitorodhoz? A sok kis pixel közt vékny sötét rácsháló van, hiszen minden pixelt külön lehet vezérelni, így el is kell választani őket egymástól.

Az LCD hátrányai:

-A fent említett rácsozat

-Ha egy pixel tönkremegy, akkor az adott pixel vagy fényes, vagy sötét lesz, de állandó. Egy pixelnél nem vészes, több pixelnél már irritáló lehet. Az ilyesmi ritka dolog, de előfordul. Nem tudm a projektor gyártók hány halott pixellel minősítik még elfogadhatónak a terméket, de a monitoroknál egy pixelhiba nem hiba - a gyártók szerint.

A DLP technológia működési elve:

A technológia alapja egy mikrotükör rendszer, (DMD, Digital Micromirror Device) tehát minden pixel egy apró kis tükör képe, ami vagy az optikába vetíti a fényt, vagy elfordul és akkor nem, tehát sötétnek látszik az adott pixel. Ezt a tükörrendszert világítja meg a fényforrás. Ez szép, de eddig még fekete-fehér a kép. A fényforrás és a tükörrendszer közé egy színkereket tesznek, ahol felváltva piros-zöld-kék színeken megy át a fény. Mindez annyira gyorsan történik, hogy az emberi agy nem külön külön látja a 3 színű képet, anem összrakja, és így a megfelelő színes képet látjuk. A fejlettebb rendszerek már 3 mikrotükörrendszert alkalmaznak a 3 alapszínnel, ekkor nincs kerék, és az LCD-hez hasonlóan egy prizmával egyesítik a 3 alapsznín képét egyetlen sznes képpé. Az alábbi képpel talán érthetőbb lesz:

Ez pedig két kis tükör a sokszázezerből, ami vagy félrebillen, vagy egyenesen áll, így állítva elő fényes és sötét képpontokat.

A DLP technológia előnyei:

-Nincs rácsozat a pixelek közt, így folytonosabb a kép

-Nagyobb kontraszt érhető el a technológiával

-Állítólag tartósabb, mint az LCD projektor. A mindennapi életben alapvetően mindegy, jelenleg hamarabb elavul a technika, mintsem tönkremenne.

A DLP projektorok hátránya:

-A forgó kerék miatt szivárványeffekt, tehát a képre egy gyors rápillantás során a másodperc törtrészééig, piit eltolva látjuk a 3 alapszínt. Ez zavarónak tűnhet, de az agyunk képes a tanulásra, én személy szerint pár óra alatt hozzászoktam, és az én agyam már nem látja.

Összegezve

Általában nem technológiai alapon választ az ember projektort. Egyszerűen meg kell nézni a vetített képet, és ha tetszik, akkor jó, meg lehet venni. Ez persze nem lesz egyszerű, mert a műszaki boltokban a tévék hegyekben állnak és jól látható a különbség köztük, ellenben a projektorokat nem szokták csak úgy üzemben tartani. Próbáltam, nem fogják a kedvemért kibontani, összerakni. Sőt, hogy tovább menjek, az átlagos MediaMarkt-Elektroworld projektorkínálata meglehetősen szegényes, 3-6 féle van a polcokon és kész. No, de a hol vásároljunk kérdéskör egy későbbi poszt témája lesz, persze azértjól sejted, nem a csilli-villi műszaki áruházakat javaslom.