Elég fényes lesz a vetített kép? Nem lesz fakó? Honnan tudom előre?

Nos, it is lehet tudományos vizsgálattal kezdeni, a fény fizikája, mennyi is az a 2000 Ansi Lumen, mi az a fénysűrűség, stb. Google a te barátod is, ha tudományos oldalról érdekel. Én ezzel nemes egyszerűséggel nem szeretnék foglalkozni, inkább gyakorlati oldalról közelíteném a kérdést.

Tehát mekkora fényerejű projektort vegyek? A válasz szinte minden szituációban egyszerű:

Minnél erősebb, annál jobb. Bíztatnék mindenkit, hogy  _ezen_ ne spóroljon, ugyanis ez a projektorok egyik gyengesége a sok közül, mindig lehetne egy picit több. Személy szerint 3 éve pénzügyi okokból az alsó szegmensből válogattam, ott viszont a fényesség volt az egyik legfontosabb szempont. Ennek ellenére, legközelepp több pénzt is fordítok a dologra, ugyanis nem lett elég. Két dolgot hibáztam el, és ugye ebből a legjobb tanulni, amikor más követi el a hibát.

Egyrészt déli fekvésű a nappalim, és nincs megfelelő sötétítése. Erősen textil függöny ellenes vagyok, így szalagfüggöny lett a megoldás, nekem jobban tetszik, ám ez jobban beengedi a fényt. Picit át is látszik, plusz mellette-közötte utat törnek a napsugarak. Leginkább emiatt, délután háromkor elhúzott függöny mellett is elég világos van a szobában, olvasáshoz éppen kevés, bár egyesek sokmindenre képesek.

Másrészt nem használok vetítővásznat. Ez mondjuk tudatos döntés volt, később erről is lesz bejegyzés, lényeg, hogy én a fehér falban bízok. A vászon tagadhatatlan előnye, hogy nagyságrendekkel jobb a fényvisszaverő képessége, mint a fehérre festett falnak.

A fenti kettő kombinációja miatt, ha süt a nap, nem nézek filmet, a világos részek halványak, a sötétek szinte nem is látszanak, így filmélményről nem is beszélhetünk. Ezt azzal küszöbölöm ki, hogy délután háromkor meg sem kísérlek filmet nézni, hacsaknem esőnap van, akkor ritkán süt a nap.

Este tökéletes az élmény, számomra elegendő szín van, 100%-ig elégedett vagyok.

Az eset tanulsága, hogy ha használsz vetítővásznat, és kis lakásod van, tehát a projektor közel van (kb 3 méter) a bevetített felülethez, nyugodt szívvel választhatsz az alsó szegmensből, persze fél szemmel azért mindig tessék ellenőrizni a fényerőt. Ha viszont messze lesz a projektor, és/vagy nincs vásznad, érdemes egy kis pénzt áldozni arra is, hogy ne csak teljes sötétségben tudj elvezhetően mozizni.

Kontraszt

A kontrasztarány azt mutatja meg, hogy mennyi árnyalatot tud megjeleníteni a fehér és fekete pixelek közt. A tudomány rabjainak ismét ott az internet, a gyakorlatban ez azt jelenti, mennyire tud a projektor egyszerre sötét és világos képeket is megjeleníteni. Például, ha egyfilmben havas jelenetek vannak, akkor a sok hó egy fehér tömb, vagy látszanak a kis buckák, apró határok? És ha a képbe bejön egy sötét valami, akkor az fekete, vagy látod a szürke különböző árnyalatait? Nem mindegy, ezt nem veszi észre annyira hamar az ember, csak ha keresi a hibát, de tény, hogy a projektorok ebben is alulmúltják a tévéket, monitorokat. Próbáld csak ki, kivetítve egy képet, a laptop monitorján mennyivel több részletet látsz? Ha nem vészes a különbség, a filmélmény bőven kárpótol, persze ha keresed a "hibát" akkor megtalálod.

Újabb hiányosság a projektornak, amit a marketinges katalógusok igyekeznek kerülni, vagy simán hazudnak: "Tökéletes képi megjelenítés az XXXX új projektorcsaládjában, köszönhetően a blablabla technológiának, a tökéletes színekért" Marhaság. Minimum csúsztatás, például írhatnák, hogy a többi projektorhoz képest.

Nem hangos a projektor? Mennyire zúg? Lehet élvezni a filmet a zúgástól?

Jogos kérdések, és ezekre sem lehet határozott igent vagy nemet mondani. Függ attól, milyen projektort veszel, és hova szereled fel.

A búgás-zúgás ugyan mérhető decibellel, de eléggé szubjektív, hogy ez most zavaró-e vagy sem, illetve nehéz házilag megmérni, vajon a gyártó igazat mondott-e az adatlapon, amikor azt állíotta, hogy csak 32 decibel. Az sok? Az mennyi? A dolgot méginkább nehezíti, hogy más a hallásunk picit, ki többet járt sátánmetálkonecrtre, ki nem, ki hallgatott gyerekként napi 4 órát walkmant teljes hangerőn, ki nem. Kit milyen frekvenciatartományok zavarnak, és ki mennyire tud belefeledkezni a filmbe, és kizárni a külvilágot, illetve mekkorák a környezeti zajok.

A szörnyű igazság, hogy a projektor hangosabb, mint a tévé. Bár a "hagyományos" katódsugárcsöves tévéknek meg van egy jellegzetes igen magas frekvenciájú zúgása, amit van aki hall, van aki nem, engem az őrületbe tudott kergetni néha. De maradjunk a projektornál. A prospektus alapján nehéz dönteni, mert a legtöbb gyártó 28-40 decibel közt adja meg a hangszintet, egyesek csalnak, hogy az eco-módban futó hangerőt adják meg, egyesek szerintem szándékosan írnak kevesebbet, csak hogy az övék legyen e a legjobb a piacon. Nyilván lehet csillapítani rajta, okosan beépíteni a ventilátrt, de sokat nem lehet vele variálni, minden lámpát hűteni KELL. Ha meg bebugyoláljuk paplanba, akkor meg szépen 2-3 perc múlva ferobban/kigyullad a doboz. A decibelekről, hogy mi mennyi, hívjuk segítségül a wikipedia megfelelő szócikkét.

Akkor mit tehetünk? Mert a Saturnuszon és a hülye azért nem vagyok áruházban, ha mégis összerakják nekünk, akkor is annyi környezeti zaj lesz, hogy nem halljuk a zümmögést. Előszöris azért próbáljunk meg hinni a gyártónak, és az alacsonyabb hangerejű projektorokból válogatni. Másodszor szereljük fel a projektort a plafonra (erről még lesz külön bejegyzés), lehetőleg magasra, minnél meszebb onnan, ahonnan a filmet nézzük. Extra jó esetben, álmennyezet esetén legyen plafonba süllyeszthető  a projektor és csak annyira nyíljon le, ahol az optika ki tud kandikálni. Vigyázat, a megfelelő szellőzést mindenképp biztosítsuk a projektornak, a lámpáját hűteni kell, minnél hidegebb levegővel! Szintén ritka eset, ha a projektornak csak az optikáját engedjük be a vetítő szobába, és mondjuk a másik helységben zümmög.

Rendben, átlagos esetben felszereltük a plafonra, onnan lóg be a szobába. Bekapcsoljuk, és lesz hangja. Igen, lesz. Személy szerint gyorsan megszoktam, teljesen ki tudom zárni, és ha a filmnk jó minőségű és izgalmas is, akkor teljesen megszűnik a külvilág. Egy szépen szóló hangfalrendszeren amúgysem fukarkodunk a hanggal, tehát úgyis elnyomják az egyéb hangok a ventillátor búgását. Vásárlás előtt azért mindenképpen érdemes kipróbálni máshol-másnál. Elkérni a cégtől egy estére, vagy akárhonnan. 

A projektor ellenzői fel szokták hozni, hogy jó jó, de mit csinálsz, ha kiég az izzó? Mit, mit? Hát kicserélem értetlenkedik a naív. Nos, csak keress rá a neten mennyibe kerül az az izzó. Valami megmagyarázhatatlannak tűnő okokból roppant drága. Típustól függően itt 40-50-100 ezer forintos tételről beszélünk, ami ugye nagyságrendileg megközelíti egy projektor árát.

Tényleg probléma lehet, ha véletlenül tönkremegy az izzó. Bár egyes gyártók vállalnak egy kis garanciát arra az esetre, ha az első pár órában elszállna, mégis aggódik az ember. A projektor leírásában általában az is benne van, hogy 1500-2000-3000 órát kellene kibírni az égőnek, ami nem tűnik megnyugtatóan soknak. Ezer órát mondanak a hagyományos villanykörtére, és mindenki látott már kiégni ilyet, valószínűleg ez a félelem oka.

Ha napi 5-6 órát menő tévének használod a projektort, akkor bizony probléma, 2000 órás élettartamot feltételezve ez alig egy év. De ha "csak" filmnézésre használod, akkor vajon mennyit nézed? Ugye minden nap nem nézel valamit, előfordul sörözés a haverokkal, családi események, mégiscsak az ágyikóban a laptopon nézed meg a filmet, más dolgod van, stb. Személy szerint nagyjából 600 órát sikerült beletennem a sajátomba, két év alatt.  Pedig irdatlan mennyiségű sorozatot néztem rajta.

Tehát, mire elérem az izzó élettartamának a végét, addigra:

-Úgyis veszek másik projektort
-Imádkozom, hogy olcsóbb legyen ebbe a régi típusba
-Elérhető lesz egy alternatív fényforrású technika. Persze ettől még új projektor kell.

És miért ilyen drága?

A Projektorokban egy úgynevezett UHP (Ultra High Pressure) lámpát szerelnek, aminek könyvtárnyi irodalma van. A Philips fejlesztette ki, és most legyen elég annyi, hogy roppant bonyolult egy ilyen nagy fényerejű lámpát csinálni, ilyen kis helyen, minnél kisebb hőtermeléssel és megfelelő színképpel.

Persze fejlesztések vannak, egyenlőre nincs igazi alternatívája. A LED fényforrások még nem elég erősek, bár kisebb projektorok már használják őket. Ezek persze nem tudnak messzire vetíteni érdemben, így képátlójuk is csak 30-50 centi. Viszont picik, beépíthetőek mobiltelefonba, digitális kamerába, kenyérpirtóba.

Összegzés:

Az izzó a projektorok achilles-ina, ám egyszerű házimozinál nincs félnivaló az élettartamtól. A fejlesztések pedig abba az irányba mutatnak, hogy 3-5 éven belül teljesen leválthatják a jelenlegi izzókat, a Casionak már kapható is a lézer és LED kombinálásával létrehozott fényforrású projektora. Mé nem elég fényes, tökéletesítésre szorul, de ugye ez az első ilyen.