Ez az a kérdés, ami kínzóan gyötri az egyszeri vásárlót, és a végeredmény szempontjából tökéletesen mindegy. A becsület kedvéért leírom a különbséget, de ez csak a képalkotás technikája, eredménye igen hasonló. Mielőtt a nagyon technológia mániások nekem esnének: A blognak nem célja az állásfoglalás, és az egyszeri vásárlónak segít az áttekintésben. Lehet hitet tenni egyik vagy másik mellett remélem kommentekben meg is teszitek. Csak hogy egy hasonlattal éljek, egy autó lehet dízel vagy benzines, mindkettő mellett és ellen is szólnak érvek, ám az egyszerű úrvezetőnek az A-ból B-be való eljutást mindkettő teljesen egyformán elvégzi, tehát tökmindegy.

Lássuk tehát először az LCD projektor működési elvét:

Roppant egyszerű, 3 LCD panel található a projektorban, piros, zöld és kék, mindegyiken a megjelenítendő kép megfelelő színsávja. A fényforrást tükörrendszer segítségével mindegyik kijelző mögé irányítják, majd a 3 alapszín képét egyesítik, és az optikába vetítik, ami szétszórja a falon. Alapvetően tehát nem sokban különbözik a monitortól, amit épp nézel, feltéve hogy lapos LCD monitorod van. Az LCD kijelzőkön megjelnik a kép, hátulról megvilágítják, és kivetítik a falra/vászonra. Az alábbi kép ezt a folyamatot ábrázolja.

Az LCD előnyei:

-Azonos teljesítményű fényforrással nagyobb a fényereje

-Élesebb, kontúrosabb a képe, ami videónézéskor rögtön hátrányba fordul: Jól látszanak a pixeleket elválasztó rácsok. Hajolj csak közelebb a monitorodhoz? A sok kis pixel közt vékny sötét rácsháló van, hiszen minden pixelt külön lehet vezérelni, így el is kell választani őket egymástól.

Az LCD hátrányai:

-A fent említett rácsozat

-Ha egy pixel tönkremegy, akkor az adott pixel vagy fényes, vagy sötét lesz, de állandó. Egy pixelnél nem vészes, több pixelnél már irritáló lehet. Az ilyesmi ritka dolog, de előfordul. Nem tudm a projektor gyártók hány halott pixellel minősítik még elfogadhatónak a terméket, de a monitoroknál egy pixelhiba nem hiba - a gyártók szerint.

A DLP technológia működési elve:

A technológia alapja egy mikrotükör rendszer, (DMD, Digital Micromirror Device) tehát minden pixel egy apró kis tükör képe, ami vagy az optikába vetíti a fényt, vagy elfordul és akkor nem, tehát sötétnek látszik az adott pixel. Ezt a tükörrendszert világítja meg a fényforrás. Ez szép, de eddig még fekete-fehér a kép. A fényforrás és a tükörrendszer közé egy színkereket tesznek, ahol felváltva piros-zöld-kék színeken megy át a fény. Mindez annyira gyorsan történik, hogy az emberi agy nem külön külön látja a 3 színű képet, anem összrakja, és így a megfelelő színes képet látjuk. A fejlettebb rendszerek már 3 mikrotükörrendszert alkalmaznak a 3 alapszínnel, ekkor nincs kerék, és az LCD-hez hasonlóan egy prizmával egyesítik a 3 alapsznín képét egyetlen sznes képpé. Az alábbi képpel talán érthetőbb lesz:

Ez pedig két kis tükör a sokszázezerből, ami vagy félrebillen, vagy egyenesen áll, így állítva elő fényes és sötét képpontokat.

A DLP technológia előnyei:

-Nincs rácsozat a pixelek közt, így folytonosabb a kép

-Nagyobb kontraszt érhető el a technológiával

-Állítólag tartósabb, mint az LCD projektor. A mindennapi életben alapvetően mindegy, jelenleg hamarabb elavul a technika, mintsem tönkremenne.

A DLP projektorok hátránya:

-A forgó kerék miatt szivárványeffekt, tehát a képre egy gyors rápillantás során a másodperc törtrészééig, piit eltolva látjuk a 3 alapszínt. Ez zavarónak tűnhet, de az agyunk képes a tanulásra, én személy szerint pár óra alatt hozzászoktam, és az én agyam már nem látja.

Összegezve

Általában nem technológiai alapon választ az ember projektort. Egyszerűen meg kell nézni a vetített képet, és ha tetszik, akkor jó, meg lehet venni. Ez persze nem lesz egyszerű, mert a műszaki boltokban a tévék hegyekben állnak és jól látható a különbség köztük, ellenben a projektorokat nem szokták csak úgy üzemben tartani. Próbáltam, nem fogják a kedvemért kibontani, összerakni. Sőt, hogy tovább menjek, az átlagos MediaMarkt-Elektroworld projektorkínálata meglehetősen szegényes, 3-6 féle van a polcokon és kész. No, de a hol vásároljunk kérdéskör egy későbbi poszt témája lesz, persze azértjól sejted, nem a csilli-villi műszaki áruházakat javaslom.

A legfontosabb jellemző talán a projektor felbontása, amit képpontban adunk meg, azaz vízszintes*függőleges képpontok száma.

Manapság már a legkisebb felbontás a 800*600, azaz SVGA. Ami ennél kisebb az öreg is, meg csúnya is lesz a kép. Ez a felbontás elegendő, ha néha tévét szeretnél nézni, aminek felbontása Magyarországon 768*576. a DVD felbontása 720*576 pixel, tehát sima DVD nézéshez is elegendő az alap 800*600-as projektor. Előnye, hogy olcsó, hátránya, hogy hamar cserélni kell, hiszen egyre jobban utat tör a HDTV és a Blu-ray. Ezeknek pedig messze nem elegendő az SVGA felbontás. Szintén hátrány, hogy ha a számítógépről szeretnél valamit kivetíteni, akkor megintcsak korlátoz, hiszen kb 10 éve elmúltak azok az idők, amikor 800*600 volt egy számítógép felbontása. Manapság az alap felbontások 1280*800 körül vannak, de ha a monitor bírja, akkor a legtöbb videokártya ennél többet is tud.

A következő projektor felbontás az XGA, azaz 1024*768