Vetítési szög, távolság

2010.09.08. 08:14

Apróság, finomság, de egy gondolatot megér, hiszen idegtépő dolog ha minden a helyén és valahogy a kép mégsem lesz olyan nagy/olyan kicsi, ahogy azt elképzeltük.

Tehát a projektor műszaki lapján meg van adva, a vetítés szöge, tehát hogy a fénnyaláb milyen szögben hagyja el a projektort. Ha szűken hagyja el, akkor ha túl közel van a falhoz, akkor egész egyszerűen nem lesz elég nagy a kép. Megvetted a 300x300-as vásznat, és középen ácsingózik egy kis 160x160-as kép. Hátrébb meg már nem tudod vini a projektort, mert egyszerűen ekkora a szoba. Őrjítő nemigaz?

A másik véglet, amikor túl nagy szögben szórja a fényt a projektor, ekkor meg szépen felrögzítetted a projektort, kábeleztél, és vastagon lelóg a kép a vászonról, túl nagy. Ez legalább orvosolható, egyszerűen vidd közelebb a projektort, (vagy a falat, hehe) ekkor ismét jöhet a fúrás, meghosszabbítani a kábeleket, és elviselni a csillár mellett a dobozt. Őrjítő, nemigaz?

Tehát, itt kell elővenni az általános iskola hatodik osztályos matektudást, és szépen kiszámolni, hogy a a projektor 37 fokban szórja a fényt, akkor mekkora távolságnál lesz a kívánt 2,17 méter a képátló? Segítek, az egyenlő szárú háromszögek fejezetnél kell keresni a számítás módját:)

Természetesen már erre is ráájöttek a jóravaló gyártók, így a legtöbb projektoron azért bizonyos értékek közt lehet állítani ezt a szöget, simán zoom-nak hívják. Tehát azt érdemes kiszámolni, belefér-e a zoomtartományba az általad igényelt képméret.

A Projektor rögzítése

2010.09.06. 08:59

Nos, megvan a projektor, kibontottuk a dobozt, áram van, számítógépből videójel van, mehet a vetítés! De várjunk csak, hova is tegyem a projektort? Jó lesz itt a hokedlin, aztán lelünk a fotelba és jön a kép!

Vigyázz, le ne rántsd a zsinórt. Hé, óvatosan azzal a kólával, ne a projektor fölött!!! Figyu, álljál már ki a képből, és hangosítsd is már egy picit, mert itt surrog a fülembe ez a vacak!

Ekkor jövünk rá, hogy ez a hokedlis megoldás mégsem olyan jó, és ha vége a filmnek, akkor is útban van, és előbb-utóbb valaki lerántja, leönti. A szervízesek meg fifikásak, kiszúrják a kólát a belsejében, és elkezdenek gyanakodni, hogy mégsem magától ment tönkre a jószág.

Nos, hová tegyük a projektort? Nem sok variáció van, kerülhet a falra, a plafonra, a mennyezetBE, és, extrém esetbe a vászon MÖGÉ! Ez azonban ritka, inkább előadótermekben lehetséges, a lakásban inkább falra, plafonra kerülhet. Ide persze nem ragad csak úgy fel, kell neki egy tartószerkezet, ami következő követelményeknek felel meg:

-Stabil, elbírja a projektort, és nem mozdul me minden szellőre.

-Esztétikus, tehát lehet házilag is barkácsolni, festeni, ám kis eséllyel lesz szép, és mivel mindig ott lóg a szobában, mindig ott rontja a levegőt, nem árt ha szép.

A célra leginkább mennyezetről lelógó alumínium tartórendszer alkalmas, a projektor aljában vannak rögzítőlukak, ezeket kell belebűvészkedni. Erről érdemes tájékozódni vásárlás előtt, mert nem minden projektor szerelhető rá minden állványra, tehát egymástól függetlenül nem érdemes megvenni őket.

Ha a falra kerül, akkor nyilván egy kis polcocska a legkézenfekvőbb.

A szerelés egyszerűnek tűnik, ám van itt még valami, a kábelezés. Egyrészt áramot kell kapnia a projektornak, tehát valahonnan azt is a közelébe kell vinni, valamint a videókábelt is fel kell juttatni a projektorhoz. A legnehezebb feladat pedig ezeknek az elrejtése, mert két fekete-szürke zsinór nem néz ki jól egyik szoba mennyezetén sem. A videokábel pedig inkább legyen egy méterrel hosszabb, mint rövidebb, idegtépő dolog ha éppen 10 centivel lett rövidebb, mint ahogy az kényelmes lenne.

A videokábelnek van egy helyettesítője, e-bayen láttam vezeték nélküli jeltovábbító kütyüt, bár ezt is jól meg kell nézni, lesz-e minőségromlás, a kütyüknek milyen áramforrás kell, ki lehet-e messziről kapcsolni, stb. Bár alapvetően felesleges, hiszen az áram miatt úgyis kell kábelezni, és 10 méter videokábel meg nem olyan vészes összeg.

Hol vegyük a projektort?

2010.09.02. 08:26

Még jópár technikai jellegű téma van, amire vissza fogok térni, de már nem bírok magammal, hogy a kedvenc témámról írhassak: Hol érdemes megvenni a projektort?

Mivel a projektorvásárlás egyáltalán nem olyan egyszerű, mint egy joghurt megvétele, többek közt az sem mindegy, hol vesszük. Természetesen nincs legjobb hely, minden attól függ, mennyire vagyunk hajlandóak a világ végére is elmenni még ezer forint árelőnyért, mennyire vagyunk kockázatvállalóak, tudunk-e angolul és egyéb nyelveken, van-e kedvünk és szaktudásunk e-bayről, vateráról bevállalni valamit, megbízunk-e a haver tuti tippjében?

Legegyszerűbb, ha végigveszem az alapvető beszerzési forrásokat, mindnek van előnye, hátránya.

Lássuk tehát a legegyszerűbbet. 

MediaMarkt/Electroworld, vagy bármely más nagy bolt, beleértve a márkaüzleteket is

Bemegyünk, az eladó 70%-ban tisztában van a legalapvetőbb dolgokkal, de szigorúan az alapokkal. Nagyon ritka az eladó, aki _tényleg_ ért is hozzá és nem csak a "hol kell bekapcsolni" kérdésünkre tud választ adni. Ha ezt a blogot olvasod, akkor úgyis tájékozódva mész oda, így lényegében teljesen mindegy mit mond.

Előnye: Egyszerű, gyors, fizethetsz kp-val, kártyával, 10 perc alatt a tiéd lehet a doboz. A garanciát igen jó eséllyel tudod majd érvényesíteni, ha netalán szükség lenne rá.

Hátránya: Drága. A tévéreklámok, óriásplakátok, ezer négyzetméteres bolt a Westendben, a boltvezetők bruttó 1 milliós fizetése és szolgálati Mondeója mind mind drága dolgok, és ezeket mind mind a kedves vásárlók fizetik meg, vegyenek akár egy CD lemezt, vagy projektort. Mindemellett az árukészlettel az eladók nem bánnak szépen, személyes tapasztalat, pont a Westendes Mediamarktban sikerült pár hónapot eltölteni, pont a számítógép osztályon... Csomagoltunk vissza már kiállítási darabot, újként eladva, borult már le monitor bála, és esett le nyomtató a raktár tetejéről. Nem, nem minden rossz, és máshol is történhetnek hasonlók, de én ezt tapasztaltam. Persze van garancia, de ugye nem minden hiba jön elő azonnal, és ki szeretne ügyintézni?

 

Kis számítástechnikai bolt

Legtöbb esetben az interneten megtaláltuk a honlapjukon a kívánt típust, roppant kedvező árral. 30%-al kevesebb, mint a szomszédos Nagy elektronikai áruházlánc. A bolt eldugott helyen van, a város külkerületében, vagy belvárosi pinchelységben. A bolt kicsi. Raktárkészlet nincs, de rendelésre hoznak neked a nagykerből. Vevőközpontúságuk meglehetősen változó, de ennyi pénzért már el tudom fogadni, hogy ne én legyek a világ közepe. Az eladó általában ért a számítástechnikához, jó eséllyel képben van a projektorokkal is. Ha csinos dekoltázsod van, akkor vélhetően _nagyon_ kedves lesz veled, mert ebbe a boltba 95%-ban férfiak járnak. Ha férfi vagy, és egy apró jel is utal arra, hogy béna vagy a számítástechnikához, de minimum nem vagy hétpróbás rendszergazda, nem lesz kedves. De a lényeg: 1-2 nap alatt tényleg hoz neked a nagykerből, vagy a föld alól (ennek még lehet jelentőssége) olyan projektort, a garancia kétesélyes, ha szürkeimport, akkor lesheted és imádhozhatsz hogy az adott márkának van magyar képviselete és foglalkozik a nem magyar garanciapapíros darabokkal is. Ha a boltba viszed vissza, akkor 2-3 hétre eltűnnek vele, mondván felküldik jóégtudjahová. Már ha nem szűntek meg.

Az ilyen boltok NAGYON kis haszonkulcsal dolgoznak, hiszen ez az egyetlen tapintható előny, amit kínálni tudnak a másik 543 hasonló bolttal szemben. Annyira picivel, hogy ha bankkártyával fizetsz, a letöbb esetben ennek a 2-3%-os költségét is rád terhelik, hiszen az felemésztené a hasznukat. És ilyen apró haszonkulcs mellett elég egy rossz döntés, peches negyedév, és lehet becsukni a boltot. Mindenesetre én ajánlanám, ennyi kockázatot megér nekem.

Vatera:

Itt esetleg külföldről behozott darabot lehet kifogni, de olykor kereskedők is szeretik felütni tanyájukat, elhitetvén veled, hogy piacon vagy, olcsón veszed, és közben nem olcsók. Nem ajánlott, garanciaérvényesítés esélye közelít a nullához, és az áru eredete is kétséges, lehet kishibás de újracsomagolt, kicseréltlámpás, akármi. A használtakat élből elkerülném, hacsaknem még úgy is megéri, hogy veszel mellé új lámpát is.

E-bay:

Hasonló a vaterához, ám picit jobb a helyzet, kockázatos, ám van esély kifogni a jót. A használt, innen-onnan 1 darab, meg shipping from Hong-kong dolgoktól óva intenélek, de amelyik eladónak közel 100%-os visszajelzése van, és újakat árul, jól járhatsz. Ha EU-n belülről jön, akkor valószínűleg nem lesz nagyon olcsó. Ha viszont eu-n kívülről, akkor nyerhesz vámot, áfát. Hacsaknem, a postán kiszúrják, hogy nagy értékű műszaki cikk, mert akkor fizethetsz vámot, ami nem túl baráti egyéni esetekben, meg kezelési költség, plusz macera, befáradni személyesen, és a vámtiszt úgy vizslat, mintha 3 kiló heroin lenne a dobozban. Tehát némi angoltudás, e-bayes rutin és egyéb praktikák ismerete határozott előny.

Ismerőssel, baráttal hozatni külföldről:

Szintén Vámot, áfát lehet rajta spórolni, már ha abban az országban kisebb az áfa. Vagy valamiért tényleg olcsóbban lehet ott hozzájutni. Macerás, meg hosszadalmas, meg nem mindenkinek van ilyen ismerőse, de lehetőség.

Internetes webáruház, házhozszállítás

Ez talán a kisbolthoz hasonlít, leszámítva, hogy ki is viszik neked, ami persze 1-2 ezer forint. Vigyázni, mert ő is szeretnek az olcsóság ruhájába bújni, valójában nem is mindig olcsók. Intő jel például, ha "ingyen" van a házhozszállítás. Ez azt jelenti, hogy van akkora haszonkulcsuk, hogy belefér... A garancia érvényesítése itt is problémás lehet, de nem lehetetlen.

Összefoglalva: A beszerzési ár, a garancia érvényesítése, és a ráfordított energia közt kell egy elfogadható kompromisszumot felállítani, nekem a kisboltok a legmegfelelőbbek, ha megfelelő elvárással megy be az ember, és kitörli azt az örökigazságot a fejéből, hogy " a bolt a vevőért van, a vevőért mindent" nagy baj nem érheti. Azért megnézném e-bayen, mert ha _sokkal_ olcsóbb, megjátszanám. Kinek mi a sok persze.

 

 

Vászon

2010.08.30. 08:17

Ígérem, lassan vége az alap technikai posztoknak, és mindjárt lesz szó arról is, hogy mennyibe is kerül ez az úri hóbort? De előtte még a vászonról kell pár szót ejtenem.

Mire jó a vetítővászon?

Mindent a jó képminőségért! Ez lehet a vásznak jelszava, amik alapvetően egy rendkívül jó fényvisszaverő felülettel rendelkező anyagdarabok. Kivitele sokféle lehet, falra feltekercselhető, állványos, összehajtható, merev, műanyag, extra bevonatú, satöbbi. Egy jó minőségű vászon rendkívüli módon javíthatja az amúgy gyenge projektor által vetített képet, mindazonáltal a költségeket is jócskán meg tudja dobni.

Egy 160x160 centis fali feltekerhetős vászon már 20 ezer forinttól is elérhető. Ez egy jól hangzó, nem túl hazudós állítás, igazi prospektusba való, mert a kedves vevő azt hiszi, áh, 20 ezer forint nem is sok, és tényeg, 160x160 centinek ez az ára. Biztos létezik mégolcsóbb, e-bayről, havertól, használtan, de sokkal lejjebb nem megy.

Viszont.

Gondoljunk csak bele. 160x160 centi. Hát azért vettem projektort, mert ekkorában akarom nézni a képet? (nem, a kép kisebb lesz, ekkora csak a vászon..., de a vetített kép képaránya 4:3, filmeknél 16:9) És minél nagyobb a vászon, annál drágább. Tehát egy méretes darab, sokkal drágább, és ha még valami extra fényvisszaverős, netán motorosan működtethető darab, akkor máris vastagon 100 ezer forint felett vagyunk. Plusz fel is kell szerelni.

Tehát a vászon, a jó vászon nagyjából egy átlagos projektor ára.

Miért nincs nekem vásznam?

Nos, azért vettem projektort, mert nagyban szeretném nézni a filmet. Az ekkora vászon viszont, khm, nagyon drága. Plusz ronda is a falon az állvány doboza, és minden vetíéskor huzkodhatom lefele.

Tehát a hófehér fal bőven elég, ha amúgy a projektor fényereje megfelelő. Természetesen, előbb ezt is próbáld ki, a High-end fanatikusok, végtelen pénztárcával bizony megvernek a fenti kijelentésért. 2 éves személyes tapasztalatom alapján, viszont elég. Természetesen, ha volna felesleges 300 ezer forintom, beszereznék egy megfelelő méretű vásznat és megfelelően rögzíteném, motoros feltekercselővel, hogy az szép legyen. De nincs.

Tudom, sokaknál nincs ekkora hófehér fal, nos... vagy lebeszélném a projektorról, vagy zsebbe kell nyúlni, mert ha a szekrény és a villanykapcsoló belelóg a képbe, az borzasztó zavaró és gagyi. A fehér lepedő szükségmegoldásnak jó, egyszer, tartósan nem ajánlom, nem lehet kifeszíteni rendesen, redősödik, plusz borzasztó igénytelenül néz ki.

Fényerő, kontraszt

2010.08.27. 08:20

Elég fényes lesz a vetített kép? Nem lesz fakó? Honnan tudom előre?

Nos, it is lehet tudományos vizsgálattal kezdeni, a fény fizikája, mennyi is az a 2000 Ansi Lumen, mi az a fénysűrűség, stb. Google a te barátod is, ha tudományos oldalról érdekel. Én ezzel nemes egyszerűséggel nem szeretnék foglalkozni, inkább gyakorlati oldalról közelíteném a kérdést.

Tehát mekkora fényerejű projektort vegyek? A válasz szinte minden szituációban egyszerű:

Minnél erősebb, annál jobb. Bíztatnék mindenkit, hogy  _ezen_ ne spóroljon, ugyanis ez a projektorok egyik gyengesége a sok közül, mindig lehetne egy picit több. Személy szerint 3 éve pénzügyi okokból az alsó szegmensből válogattam, ott viszont a fényesség volt az egyik legfontosabb szempont. Ennek ellenére, legközelepp több pénzt is fordítok a dologra, ugyanis nem lett elég. Két dolgot hibáztam el, és ugye ebből a legjobb tanulni, amikor más követi el a hibát.

Egyrészt déli fekvésű a nappalim, és nincs megfelelő sötétítése. Erősen textil függöny ellenes vagyok, így szalagfüggöny lett a megoldás, nekem jobban tetszik, ám ez jobban beengedi a fényt. Picit át is látszik, plusz mellette-közötte utat törnek a napsugarak. Leginkább emiatt, délután háromkor elhúzott függöny mellett is elég világos van a szobában, olvasáshoz éppen kevés, bár egyesek sokmindenre képesek.

Másrészt nem használok vetítővásznat. Ez mondjuk tudatos döntés volt, később erről is lesz bejegyzés, lényeg, hogy én a fehér falban bízok. A vászon tagadhatatlan előnye, hogy nagyságrendekkel jobb a fényvisszaverő képessége, mint a fehérre festett falnak.

A fenti kettő kombinációja miatt, ha süt a nap, nem nézek filmet, a világos részek halványak, a sötétek szinte nem is látszanak, így filmélményről nem is beszélhetünk. Ezt azzal küszöbölöm ki, hogy délután háromkor meg sem kísérlek filmet nézni, hacsaknem esőnap van, akkor ritkán süt a nap.

Este tökéletes az élmény, számomra elegendő szín van, 100%-ig elégedett vagyok.

Az eset tanulsága, hogy ha használsz vetítővásznat, és kis lakásod van, tehát a projektor közel van (kb 3 méter) a bevetített felülethez, nyugodt szívvel választhatsz az alsó szegmensből, persze fél szemmel azért mindig tessék ellenőrizni a fényerőt. Ha viszont messze lesz a projektor, és/vagy nincs vásznad, érdemes egy kis pénzt áldozni arra is, hogy ne csak teljes sötétségben tudj elvezhetően mozizni.

Kontraszt

A kontrasztarány azt mutatja meg, hogy mennyi árnyalatot tud megjeleníteni a fehér és fekete pixelek közt. A tudomány rabjainak ismét ott az internet, a gyakorlatban ez azt jelenti, mennyire tud a projektor egyszerre sötét és világos képeket is megjeleníteni. Például, ha egyfilmben havas jelenetek vannak, akkor a sok hó egy fehér tömb, vagy látszanak a kis buckák, apró határok? És ha a képbe bejön egy sötét valami, akkor az fekete, vagy látod a szürke különböző árnyalatait? Nem mindegy, ezt nem veszi észre annyira hamar az ember, csak ha keresi a hibát, de tény, hogy a projektorok ebben is alulmúltják a tévéket, monitorokat. Próbáld csak ki, kivetítve egy képet, a laptop monitorján mennyivel több részletet látsz? Ha nem vészes a különbség, a filmélmény bőven kárpótol, persze ha keresed a "hibát" akkor megtalálod.

Újabb hiányosság a projektornak, amit a marketinges katalógusok igyekeznek kerülni, vagy simán hazudnak: "Tökéletes képi megjelenítés az XXXX új projektorcsaládjában, köszönhetően a blablabla technológiának, a tökéletes színekért" Marhaság. Minimum csúsztatás, például írhatnák, hogy a többi projektorhoz képest.

Zajszint

2010.08.25. 12:45

Nem hangos a projektor? Mennyire zúg? Lehet élvezni a filmet a zúgástól?

Jogos kérdések, és ezekre sem lehet határozott igent vagy nemet mondani. Függ attól, milyen projektort veszel, és hova szereled fel.

A búgás-zúgás ugyan mérhető decibellel, de eléggé szubjektív, hogy ez most zavaró-e vagy sem, illetve nehéz házilag megmérni, vajon a gyártó igazat mondott-e az adatlapon, amikor azt állíotta, hogy csak 32 decibel. Az sok? Az mennyi? A dolgot méginkább nehezíti, hogy más a hallásunk picit, ki többet járt sátánmetálkonecrtre, ki nem, ki hallgatott gyerekként napi 4 órát walkmant teljes hangerőn, ki nem. Kit milyen frekvenciatartományok zavarnak, és ki mennyire tud belefeledkezni a filmbe, és kizárni a külvilágot, illetve mekkorák a környezeti zajok.

A szörnyű igazság, hogy a projektor hangosabb, mint a tévé. Bár a "hagyományos" katódsugárcsöves tévéknek meg van egy jellegzetes igen magas frekvenciájú zúgása, amit van aki hall, van aki nem, engem az őrületbe tudott kergetni néha. De maradjunk a projektornál. A prospektus alapján nehéz dönteni, mert a legtöbb gyártó 28-40 decibel közt adja meg a hangszintet, egyesek csalnak, hogy az eco-módban futó hangerőt adják meg, egyesek szerintem szándékosan írnak kevesebbet, csak hogy az övék legyen e a legjobb a piacon. Nyilván lehet csillapítani rajta, okosan beépíteni a ventilátrt, de sokat nem lehet vele variálni, minden lámpát hűteni KELL. Ha meg bebugyoláljuk paplanba, akkor meg szépen 2-3 perc múlva ferobban/kigyullad a doboz. A decibelekről, hogy mi mennyi, hívjuk segítségül a wikipedia megfelelő szócikkét.

Akkor mit tehetünk? Mert a Saturnuszon és a hülye azért nem vagyok áruházban, ha mégis összerakják nekünk, akkor is annyi környezeti zaj lesz, hogy nem halljuk a zümmögést. Előszöris azért próbáljunk meg hinni a gyártónak, és az alacsonyabb hangerejű projektorokból válogatni. Másodszor szereljük fel a projektort a plafonra (erről még lesz külön bejegyzés), lehetőleg magasra, minnél meszebb onnan, ahonnan a filmet nézzük. Extra jó esetben, álmennyezet esetén legyen plafonba süllyeszthető  a projektor és csak annyira nyíljon le, ahol az optika ki tud kandikálni. Vigyázat, a megfelelő szellőzést mindenképp biztosítsuk a projektornak, a lámpáját hűteni kell, minnél hidegebb levegővel! Szintén ritka eset, ha a projektornak csak az optikáját engedjük be a vetítő szobába, és mondjuk a másik helységben zümmög.

Rendben, átlagos esetben felszereltük a plafonra, onnan lóg be a szobába. Bekapcsoljuk, és lesz hangja. Igen, lesz. Személy szerint gyorsan megszoktam, teljesen ki tudom zárni, és ha a filmnk jó minőségű és izgalmas is, akkor teljesen megszűnik a külvilág. Egy szépen szóló hangfalrendszeren amúgysem fukarkodunk a hanggal, tehát úgyis elnyomják az egyéb hangok a ventillátor búgását. Vásárlás előtt azért mindenképpen érdemes kipróbálni máshol-másnál. Elkérni a cégtől egy estére, vagy akárhonnan. 

Izzó élettartam

2010.08.23. 08:11

A projektor ellenzői fel szokták hozni, hogy jó jó, de mit csinálsz, ha kiég az izzó? Mit, mit? Hát kicserélem értetlenkedik a naív. Nos, csak keress rá a neten mennyibe kerül az az izzó. Valami megmagyarázhatatlannak tűnő okokból roppant drága. Típustól függően itt 40-50-100 ezer forintos tételről beszélünk, ami ugye nagyságrendileg megközelíti egy projektor árát.

Tényleg probléma lehet, ha véletlenül tönkremegy az izzó. Bár egyes gyártók vállalnak egy kis garanciát arra az esetre, ha az első pár órában elszállna, mégis aggódik az ember. A projektor leírásában általában az is benne van, hogy 1500-2000-3000 órát kellene kibírni az égőnek, ami nem tűnik megnyugtatóan soknak. Ezer órát mondanak a hagyományos villanykörtére, és mindenki látott már kiégni ilyet, valószínűleg ez a félelem oka.

Ha napi 5-6 órát menő tévének használod a projektort, akkor bizony probléma, 2000 órás élettartamot feltételezve ez alig egy év. De ha "csak" filmnézésre használod, akkor vajon mennyit nézed? Ugye minden nap nem nézel valamit, előfordul sörözés a haverokkal, családi események, mégiscsak az ágyikóban a laptopon nézed meg a filmet, más dolgod van, stb. Személy szerint nagyjából 600 órát sikerült beletennem a sajátomba, két év alatt.  Pedig irdatlan mennyiségű sorozatot néztem rajta.

Tehát, mire elérem az izzó élettartamának a végét, addigra:

-Úgyis veszek másik projektort
-Imádkozom, hogy olcsóbb legyen ebbe a régi típusba
-Elérhető lesz egy alternatív fényforrású technika. Persze ettől még új projektor kell.

És miért ilyen drága?

A Projektorokban egy úgynevezett UHP (Ultra High Pressure) lámpát szerelnek, aminek könyvtárnyi irodalma van. A Philips fejlesztette ki, és most legyen elég annyi, hogy roppant bonyolult egy ilyen nagy fényerejű lámpát csinálni, ilyen kis helyen, minnél kisebb hőtermeléssel és megfelelő színképpel.

Persze fejlesztések vannak, egyenlőre nincs igazi alternatívája. A LED fényforrások még nem elég erősek, bár kisebb projektorok már használják őket. Ezek persze nem tudnak messzire vetíteni érdemben, így képátlójuk is csak 30-50 centi. Viszont picik, beépíthetőek mobiltelefonba, digitális kamerába, kenyérpirtóba.

Összegzés:

Az izzó a projektorok achilles-ina, ám egyszerű házimozinál nincs félnivaló az élettartamtól. A fejlesztések pedig abba az irányba mutatnak, hogy 3-5 éven belül teljesen leválthatják a jelenlegi izzókat, a Casionak már kapható is a lézer és LED kombinálásával létrehozott fényforrású projektora. Mé nem elég fényes, tökéletesítésre szorul, de ugye ez az első ilyen. 

 

Technológia: LCD vagy DLP?

2010.08.20. 08:25

Ez az a kérdés, ami kínzóan gyötri az egyszeri vásárlót, és a végeredmény szempontjából tökéletesen mindegy. A becsület kedvéért leírom a különbséget, de ez csak a képalkotás technikája, eredménye igen hasonló. Mielőtt a nagyon technológia mániások nekem esnének: A blognak nem célja az állásfoglalás, és az egyszeri vásárlónak segít az áttekintésben. Lehet hitet tenni egyik vagy másik mellett remélem kommentekben meg is teszitek. Csak hogy egy hasonlattal éljek, egy autó lehet dízel vagy benzines, mindkettő mellett és ellen is szólnak érvek, ám az egyszerű úrvezetőnek az A-ból B-be való eljutást mindkettő teljesen egyformán elvégzi, tehát tökmindegy.

Lássuk tehát először az LCD projektor működési elvét:

Roppant egyszerű, 3 LCD panel található a projektorban, piros, zöld és kék, mindegyiken a megjelenítendő kép megfelelő színsávja. A fényforrást tükörrendszer segítségével mindegyik kijelző mögé irányítják, majd a 3 alapszín képét egyesítik, és az optikába vetítik, ami szétszórja a falon. Alapvetően tehát nem sokban különbözik a monitortól, amit épp nézel, feltéve hogy lapos LCD monitorod van. Az LCD kijelzőkön megjelnik a kép, hátulról megvilágítják, és kivetítik a falra/vászonra. Az alábbi kép ezt a folyamatot ábrázolja.

A 3 LCDs projektor sematikus rajza

Az LCD előnyei:

-Azonos teljesítményű fényforrással nagyobb a fényereje

-Élesebb, kontúrosabb a képe, ami videónézéskor rögtön hátrányba fordul: Jól látszanak a pixeleket elválasztó rácsok. Hajolj csak közelebb a monitorodhoz? A sok kis pixel közt vékny sötét rácsháló van, hiszen minden pixelt külön lehet vezérelni, így el is kell választani őket egymástól.

Az LCD hátrányai:

-A fent említett rácsozat

-Ha egy pixel tönkremegy, akkor az adott pixel vagy fényes, vagy sötét lesz, de állandó. Egy pixelnél nem vészes, több pixelnél már irritáló lehet. Az ilyesmi ritka dolog, de előfordul. Nem tudm a projektor gyártók hány halott pixellel minősítik még elfogadhatónak a terméket, de a monitoroknál egy pixelhiba nem hiba - a gyártók szerint.

 

A DLP technológia működési elve:

A technológia alapja egy mikrotükör rendszer, (DMD, Digital Micromirror Device) tehát minden pixel egy apró kis tükör képe, ami vagy az optikába vetíti a fényt, vagy elfordul és akkor nem, tehát sötétnek látszik az adott pixel. Ezt a tükörrendszert világítja meg a fényforrás. Ez szép, de eddig még fekete-fehér a kép. A fényforrás és a tükörrendszer közé egy színkereket tesznek, ahol felváltva piros-zöld-kék színeken megy át a fény. Mindez annyira gyorsan történik, hogy az emberi agy nem külön külön látja a 3 színű képet, anem összrakja, és így a megfelelő színes képet látjuk. A fejlettebb rendszerek már 3 mikrotükörrendszert alkalmaznak a 3 alapszínnel, ekkor nincs kerék, és az LCD-hez hasonlóan egy prizmával egyesítik a 3 alapsznín képét egyetlen sznes képpé. Az alábbi képpel talán érthetőbb lesz:

a DLP projektor sematikus rajza

 2 egymás melletti mikrotükör

Ez pedig két kis tükör a sokszázezerből, ami vagy félrebillen, vagy egyenesen áll, így állítva elő fényes és sötét képpontokat.

A DLP technológia előnyei:

-Nincs rácsozat a pixelek közt, így folytonosabb a kép

-Nagyobb kontraszt érhető el a technológiával

-Állítólag tartósabb, mint az LCD projektor. A mindennapi életben alapvetően mindegy, jelenleg hamarabb elavul a technika, mintsem tönkremenne.

A DLP projektorok hátránya:

-A forgó kerék miatt szivárványeffekt, tehát a képre egy gyors rápillantás során a másodperc törtrészééig, piit eltolva látjuk a 3 alapszínt. Ez zavarónak tűnhet, de az agyunk képes a tanulásra, én személy szerint pár óra alatt hozzászoktam, és az én agyam már nem látja.

 

Összegezve

Általában nem technológiai alapon választ az ember projektort. Egyszerűen meg kell nézni a vetített képet, és ha tetszik, akkor jó, meg lehet venni. Ez persze nem lesz egyszerű, mert a műszaki boltokban a tévék hegyekben állnak és jól látható a különbség köztük, ellenben a projektorokat nem szokták csak úgy üzemben tartani. Próbáltam, nem fogják a kedvemért kibontani, összerakni. Sőt, hogy tovább menjek, az átlagos MediaMarkt-Elektroworld projektorkínálata meglehetősen szegényes, 3-6 féle van a polcokon és kész. No, de a hol vásároljunk kérdéskör egy későbbi poszt témája lesz, persze azértjól sejted, nem a csilli-villi műszaki áruházakat javaslom.

 

Felbontás

2010.08.18. 08:36

A legfontosabb jellemző talán a projektor felbontása, amit képpontban adunk meg, azaz vízszintes*függőleges képpontok száma.

Manapság már a legkisebb felbontás a 800*600, azaz SVGA. Ami ennél kisebb az öreg is, meg csúnya is lesz a kép. Ez a felbontás elegendő, ha néha tévét szeretnél nézni, aminek felbontása Magyarországon 768*576. a DVD felbontása 720*576 pixel, tehát sima DVD nézéshez is elegendő az alap 800*600-as projektor. Előnye, hogy olcsó, hátránya, hogy hamar cserélni kell, hiszen egyre jobban utat tör a HDTV és a Blu-ray. Ezeknek pedig messze nem elegendő az SVGA felbontás. Szintén hátrány, hogy ha a számítógépről szeretnél valamit kivetíteni, akkor megintcsak korlátoz, hiszen kb 10 éve elmúltak azok az idők, amikor 800*600 volt egy számítógép felbontása. Manapság az alap felbontások 1280*800 körül vannak, de ha a monitor bírja, akkor a legtöbb videokártya ennél többet is tud.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A következő projektor felbontás az XGA, azaz 1024*768 

Ezek már valamivel drágábbak, de a HDTV szabványnál még mindig lejjebb vannak, így az előbbinél csak annyiban lesz jobb, hogy a számítógépet jeleníti meg szebben, de már ez is kevés. Az alap, HD Ready szabvány 1280*720 pixeles. Mivel a HD képeknek többféle felbontása lehetséges, (1280x720, 1280 x 1080, 1440x1080, 1920x1080) érdemes egy nagyobb projektorba beruházni.
 
A XGA és a FullHD felbontás közt több átmenet is van, ami mind valamilyen kompromisszumos megoldás, ha full HD-ban szeretnénk élvezni a mozit, akkor bizony mélyen a zsebbe kell nyúlni, jelenleg nagyjából 160 ezer forinttól kezdődnek, felső határ természetesen nincs. Jó hír, hogy az idő előrehaladtával az árak csökkennek a tehnológiai iparban. Persze mindig jön valami újabb, jelen esetben a 3D, amire azonban még tartalmakat kell fejleszteni, tehát még nincs mit nézni rajta egy-két bemutató videón kívül.
 
Összefoglalva, alapvetően két választás van ma, filmnézésre: 800*600, ami olcsó, ám egyre inkább elavultabb, és a FullHD, ami nagyjából kétszer annyiba kerül, de jópár évig nem kell lecserélni. Érdemes elgondolkozni rajta, hiszen a full HD projektornak már másfajta kábel is kell, ami nem csak jópár méter kábelt jelent, hanem annak beépítését, mert ugye ha szépet akarunk, akkor falban és plafonban megy a kábel, nem pedig szabadon vagy dudorodó kábelcsatornában. Ugyan a szerző otthonában jelenleg 800*600-as projektor lóg a plafonról, két éve vette, amikor a fullHD még megfizethetetlen csodának számított. A következő vásárláskor egész biztosan fejelsztés lesz.

Kezdjük az alapokkal, mire is jó a projektor és egyáltalán mi az? Biztos valami nagyon drága dolog, amit csak puccos irodák engedhetnek meg maguknak, meg konferenciatermek. Nos, a blog arról szól, hogy ez mind elérhető, méghozzá egy átlagos tévé árából. Persze határ a csillagos ég, igaz, a tévéknél is.

Tehát mikor is érdemes projektort venni? Ha szeretnénk a tévé kijelzőjénél SOKKAL nagyobban filmet nézni. Egy kis moziélmény otthonra, csak sokkal olcsóbb a pattogatott kukorica. A képátló egy átlagos tévénél manpság 80-120 centi. A projektorok 2-4 méter közti képátlót tudnak a lakásban produkálni, ami sokkal kisebb, mint egy moziban, de sokkal közelebb is ülünk a képhez, tehát ideális esetben betölti a látómezőt.

A blog azoknak szól leginkább, akiknek a film nem másodlagos háttérzaj a lakásban, hanem aki figyelni szeretne rá. Közben nem vasal, nem tervez űrhajót, nem címez borítékokat, nem internetezik, hanem a filmre koncentrál. A filmtársaság logójától kezdve a végéig. Maunikasóra, híradóra, megasztárra kizárólag akkor, ha azt is teljes áhitattal nézed, de szerintem ezek megosztott figyelmű műsorok, mellete mindenki csinál mást is. Ha pedig a falon 8 négyzetméteren mozog valami, akkor elég nehéz másra koncentrálni.

Azt hiszem megvagyunk, azok maradnak, akik FILMEKET szeretnek nézni, de fókuszt nemannyira. Vágynak moziélményre, de nem szeretik a tömött mozit, és szeretnek pisilni film közben. Az pedig otthon megvár. Visszatekerheted. Aki úgy érzi, 1000-1400 forintért picit sok egy mozijegy. Az is marad olvasni, aki már tudja, hogy ezekre vágyik, de fogalma sincs, melyik zümmögő fényes dobozt vegye, és mivel jár, ha vesz egy ilyet? Vajon a projektor a drága, vagy a midenféle kiegészítő? Kell-e a sok kiegészítő? Vajon a boltban miért akarnak az egyikre mindenáron rábeszélni? Érdemes-e használtan venni? Rengeteg kérdés, mielőtt ezekre válaszolunk, nézzük meg technikai oldalról, hogyan is épül fel a projektor, mik a legfontosabb jellemzői?

Miről szól ez a blog?

2010.08.13. 08:25

Üdvözöllek, Öltönyös vagyok. Ebben a blogban a projektorokról szeretnék írni, információt adni, összefoglalni, milyen paraméterekre is kell figyelni, ha vásárolni szeretnél. Mit jelentenek a rövidítések, mikor érdemes projektort használni, mikor nem. Hogyan érdemes használni? Célom pusztán az információ adás, így nem akarlak rábeszélni egyetlen márkára, típusra sem.

Ismered az érzést, amikor egy weboldal gyorsan nyakadba zúdít egy csomó információt, majd amikor már kellemesen összeazvarodtál, rögtön ajánl is neked egy kész megoldást, természetesen az ő boltjából, az ő rendszerét, az ő szakembereivel. Valahogy sosem hiteles nekem az ilyesmi, mert ugye a kereskedő alapvetően szeretne eladni, így hiába lenne elég az egyszerű felhasználónak egy kenyérpirító, 10 perc alatt megpróbálják meggyőzni, hogy vegyen kenyérsütőt, 10 évre szóló lisztszállítói szerződést, 100 oldalas kenyér-recept gyűjteményt, majd kenyérszeletelőt, szuperlézeres pengékkel, végül a cserélhető fűtőszálas kenyérpirítót, teflon-acél bevonattal és 16 funkciójú visszajelzőledekkel. A vevő csak hebeg, ő csak egy egyszerű kenyérpirítót szeretett volna. És elég is lett volna neki.

Ez a bajom a mindenféle "szakértői" blogokkal, hogy miután jól megmondták, hogy is működik a termékkör, rögtön az arcom alá tolják, hogy ezek alapján nekem a legmegfelelőbb az ő termékük, amelyik a legolcsóbb, legjobb a piacon, és ha most rendelek, ajándékot is kapok. Ekkor villámgyorsan megkérdőjelezem az egész oktató anyag hitelességét, és kis keresés után kiderül, hogy voltak aprób csúsztatások a dologban.

Nos, engem nem támogat egyetlen kereskedő vagy gyártó cég sem, és nem akarok semmit eladni neked, azt hiszem csak így lehetek objektív és hiteles. Az itt leírtak rengeteg kutatómunka alapján készültek, illetve van saját tapasztalat is otthonomból, irodákból, előadótermekből. Ha érdekel a téma, kövesd a blogot, igyekszem gyakran írni!